1 fejezet.

*Cece szemszöge:*

Ismét az utcán, hideg van, fázom, éhes vagyok.
Látom ahogy az autó lelassít, na megvan a ma esti munkám is, gondolom aztán beszállok a fekete kocsiba, és
a szokásos történik.
Az éjszakát egy ismeretlen férfi házában töltöm, majd éjjel 3 fele, mikor kidobnak a házból visszasétálok a futtatóm házához.
Az életem, a munkám.


- Add a pénzt!- állít meg már az ajtóban.
100 Fontot adtam át Eke kezébe.
-Jó kislány!-röhögött, majd megsimogatta az arcomat. Undorító volt. Undorító.
Eke anyám unokatestvére volt és még ő küldött hozzá 13 éves koromban, hogy Londonban tanulhassak, mert a faluban ahol éltünk nem volt semmi jó, értelmes iskola.
Anyám azt akarta, hogy boldog legyek, hogy jó állásom legyen, persze nem tudta, hogy Eke mivel foglalkozott. Elmondhattam volna neki, megmondhattam volna, hogy haza akarok menni, ha ez az őrült nem szorított volna, minden telefonálásunk közben kést a nyakamhoz, arra kényszerítve hogy anyámnak hazudjak.
2 évre rá, hogy ide jöttem anyám szívinfarktusban meghalt.
Még a temetésére se mehettem haza. Úgy tűnt most már örökre ez marad nekem.
Tűrnöm kell, hogy idegen férfiak játékszere legyek és Eke minden áldott este szétverjen.


Felmentem a szobába, ahol a többi lány egymás hegyén-hátán aludt.
Kivettem a hajgumimat, megfésültem a hajamat, majd levettem a lila ruhát amit csak munka közben használtunk. Itthon csak bugyiban és melltartóban közlekedhedtünk. Eke így akarta.

A következő napot végig aludtam, majd este ismét neki kellett állnom.
- Ma dupla pénzt akarok Sugarbabe!- hallottam a világ legundorítóbb hangját.
-Bazdmeg!- motyogtam magamba.
-Hogy mit mondtál??- nézett rám égő szemekkel.
-Semmit- suttogtam.
Mire ő megfogta az arcom majd ütni kezdte azt. Jó pár ütést rám mért, majd hason rúgott.
-Nyomás dolgozni!- ordította.


Remegve léptem ki a zuhogó esőbe és a Soho felé igyekeztem.
-Büdös kurva!- ordították oda többen is.


Néha azt kívánom, hogy ezek az emberek is éljék át azt amit én is.
Mivel nem én választottam ezt az életet.

Pár perc múlva egy piros autó lassított le mellettem.

- Szállj be! - nézett rám egy göndör hajú, jóképű srác, nem nézett ki úgy mint akinek prostit kell felszednie, ahhoz, hogy legyen egy jó eséje.

*Niall szemszöge:*

A Nando's ból tartottunk haza, hál Istennek Harry beadta a derekát és így nem kellett Pizzát rendelnünk,
mikor megláttam egy gyönyörű fiatal lányt az út szélén.

-Louis nézd!- síkitottam a csaj felé mutogatva.
-Mivan? - kérdezte  - Úúú, biztos nagyon fázik , Harry húzódj le!
-Megőrültél?- nézett hátra Haz Louisra.
-Állj meg Hazza, nézz csak rá sír és remeg, az esőben kell állnia, senki sem érdemli meg ezt.
-De ő egy.... prosti...
A lány megbotlott valamiben és majdnem elesett.
-Húzódj már le! - üvöltöttük egyszerre.
-Szállj be!- mondta Harry az ablakot lehúzva.


*Cece szemszöge*

Kinyitottam a kocsi ajtaját és bepattantam. Láttam, hogy a göndör hajú srác nincs egyedül.
Az autóban 3-an ültek.

-Szia Niall vagyok!- integetett hátra egy aranyos szőke srác.
-Louis-mosolygott rám a mellettem ülő srác- és ő ott elöl Harry- mondta, mivel látszólag a fiúnak  nem volt kedve beszélni

- És te pedig...?- kérdezte Niall.
-Sugarbabe.- vágtam rá.
-Az igazi neved!- szólt hozzám Harry.
Ó! Hogy az igazi nevem? Semelyik páciens nem akarta tudni még az igazi nevem.
- Cecilia, de régen a barátaim Cecenek hívtak.- feleltem
- Hány éves vagy Cecelia?- folytatta a göndör.
-18- válaszoltam.
-Az igazat! - förmedt rám.
Honnan tudhatta, hogy nem vagyok 18?! Nem mondhattam el nekik, hány éves vagyok, mert bármikor hívhatták volna a zsarukat és akkor Eke kinyírna, szó szerint.
- Figyelj , kicsim, nem lesz semmi baj, nyugodtan mondd meg hogy hány éves vagy, nem fogjuk hívni a rendőrséget, vagy ilyesmi!- mosolygott rám Loui
-17 és fél! - válaszoltam.
- Bazdmeg, hagy abba a hazudozás és mondd el hány éves vagy- förmedt rám Harry egy kissé hátra nézve.
-16.-vallottam be, mert nem akartam, hogy a gyönyörű srác kiabáljon velem.

A fiúk nem szólaltak meg vagy 10 perce, amikor meg törtem a csendet.

- Szóval, milyen szolgáltatást akartok ma este? Mind 3an egyszerre vagy külön, külön?
A srácok meghökkenve néztek rám.

- Szívem.- kezdte Louis- figyelj mi nem akarunk tőled semmit, csak szeretnénk neked segíteni.
-Micsoda?- csodálkoztam.
-Csak segíteni szeretnénk- ismételte meg Niall- ma nálunk aludhatsz és kapsz enni meg csinálunk neked meleg fürdőt és ha gondolod kiöntheted nekünk a lelkedet- mosolygott rám.
- Mi? Én nem... köszönöm hogy ilyen rendesek vagytok, de nekem mennem kell.. a főnököm kinyír ha nem viszek neki dupla fizetséget... sajnálom... kérlek állj meg hadd szálljak ki.
-Biztos hogy nem förmedt rám!
-Kérlek- könyörögtem és már láttam magam előtt,  hogy  Eke megöl, ha most azonnal nem szállok ki.
-Nyugodj meg picur- mosolygott Loui- a pénz nálunk nem akadály.

-Megérkeztünk!- riasztott fel egy mély ír akcentusú hang. Niall.
Úgy tűnt elaludtam a kocsiban...

5 komi után új rész :))
remélem tetszik, mert még csak most kezdtem.
puszi.