8. fejezet

* Cece szemszöge*
-Harry!! mit csinálsz Cecevel? - ismételte meg a kérdését Niall és felénk indult.
-Tűnj el innen Niall! - üvöltött rá Harry, de a szőke fiú nem hallgatott rá.
Harold egyre szorosabban tartott.
Nem bírtam megállítani a könnyeimet.
Niall hozzánk sietett és a karjánál fogva próbálta lerángatni rólam a göndört, aki végre elengedte a kezem. Az ajtó felé futottam, miközben a földről felkaptam a pólóját és magamra húztam.
-Ne merj elmenni Cecilia, még nem végeztem veled! - kiabált utánam Harry.- Ha most elmész, esküszöm visszajuttatlak az utcára!
Berohantam az álbarátom szobájába és magamra zártam az ajtót.
Ledobtam magam az ágyra és úgy bőgtem, mint még soha.

*Niall szemszöge*

Még sosem láttam Harryt ilyennek, persze mindig durva ha részeg, de ennyire még sosem fordult ki magából.
Miután Cece kifutott a barátom tovább őrjöngött.
-Harry!-kezdtem-Harry nyugodj meg!- próbáltam megnyugtatni.-Haver miért csinálod ezt?
-Niall húzz innen kifelé, húzz a picsába!-mondta durván és két kézzel meglökött.
Nem hittem a szememnek. Harry. A legjobb barátom, Harry esik nekem. De hát miért? Mit tettem ellene?
Nem vágtam vissza. Sosem tudnám megütni őt. Soha.
Csak ránéztem, kerestem a tekintetét, de nem nézett rám. Láttam, hogy már nem veszi olyan sűrűn a levegőt. Tudtam , hogy kezd megnyugodni.
-Fürödj meg és feküdj le!- mondtam neki majd kifelé indultam.
-Niall!- szólt utánam, már normális hangnemben, de nem fordultam vissza. Eszem ágában sem volt ilyen állapotban beszélni vele. Cece keresésére indultam. Már a folyosón hallottam ahogy zokogott. A hangok az én szobámba vezettek. Lenyomtam a kilincset, de az ajtó zárva volt.
-Cece-kopogtam be-nyisd ki kérlek! Én vagyok az, Niall.
Vártam, de semmi, mintha megse hallotta volna, így újra beszóltam- Cece kérlek nyisd ki!
Pár perc múlva kattant a zár és ott állt előttem a legszebb lány akit valaha láttam.  Szemei kisírva, haja az arcára tapadva.

*Cece szemszöge*
Niall belépett az ajtón és bátorítóan mosolygott rám.
-Jól vagy? - kérdezte halkan.
Bólintottam. Bár egyáltalán nem voltam jól.
Niall leült az ágyára én pedig mellé.
Magához húzott és szorosan megölelt.
-Niall én nagyon sajn-kezdtem, de a fiú félbe szakított.
-Shhh- mondta-most pihenned kell, holnap mindent megbeszélünk. Csak feküdj le szépen aludni. Rendben Cece? Csinálok neked egy bögre teát.
Ismét bólintottam.
Niall kiment a teáért én pedig bebújtam a puha, királyi méretű ágyába. Magamra húztam a vastag takarót és pár másodperc múlva mély álomba zuhantam.

*Niall szemszöge*
 Mire visszaértem a teával Cece már aludt, nem mintha meglepődtem volna rajta. Biztos nagyon kimerült volt.
Leültem az ágyam szélére és halkan bekapcsoltam a TV-t!
Néhány perc múlva kopogást hallottam az ajtómon.
Felkászálódtam és kimentem a szobám elé.
Ahogy sejtettem. Harry állt ott.
-Cece bennt van?-kérdezte halkan. Nem nézett rám, a padlót kémlelte.
-Igen- válaszoltam- alszik.
-Niall remélem tudod, hogy sose akartalak bántani téged. A legjobb barátom vagy és szeretlek.- mondta  és felnézett rám.
-Harry- mondtam- majd holnap megbeszéljük.Most nincs ehhez kedvem és szerintem ez érthető is.- válaszoltam. Visszamentem a szobába és becsuktam előtte az ajtóm.

ps: Ha tetszik a sztori komizzatok és iratkozzatok fel... pár komi és új rész ! :)